Betegségek

REUMÁS-betegségek:

A javallatok legfontosabb és legszélesebb területét képezik. E betegségnél fellépő fajdalom és a szöveti elváltozások jól befolyásolhatók masszírozással. Sok esetben a masszázs hatására alábbhagy a fajdalom. A nagy ízületek arthrózisánál gyakran csak a masszírozással érünk el hosszabb távú fájdalomcsillapítást. Herbert Krauss szerint a "lágyrész reumaizmus" leghatékonyabb gyógymódja a masszírozás.

Reumás betegségekről akkor beszélünk, ha az emberi test mozgatórendszerében változások, eltérések alakulnak ki. A mozgatórendszer a csontok, inak, izmok, szalagok, ízületek összessége, az emberi „gépezet” finoman összehangolt, érzékeny, ám strapabíró szerve. Mivel egy meglehetősen komplex egységről van szó, a reumás betegségek is nagyon sokfélék lehetnek. Több száz ilyen állapot ismert: a legelterjedtebbek a degeneratív ízületi bántalmak, a köszvény és a csontritkulás. Bár a reumás betegségek bármely életkorban megjelenhetnek, kialakulásuk veszélye elsősorban az idő előrehaladtával nő meg.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/9800/reumas-betegsegek-es-tunetei
 
 

NEUROLÓGIAI-betegségek:

Az indikációk közül a perifériás bénulás kezelése kiemelhető. A masszázs érintett izomzat atrófiájának és az egészséges oldal kontraktúrájának, feszességének megelőzésében segít. Centrális bénulás esetében a masszírozás hatása csekély. Azonban az érintett végtag kirázásával a spasztikus izmok lazulhatnak, ezzel a mozgásterápia könnyebben elvégezhető.

 

POSZTTRAUMÁS-kórképek:

A végtagok sérüléseinél, vagy mozgás szervrendszerében végzett műtétek után az időben elkezdett, óvatosan végzett masszírozás jelentősen lecsökkentheti a gyógyulás időtartalmát. Vérömlenyek, zúzódások kezelése is csökkenti a panaszokat. Kötések, gipszrögzítések utáni masszírozás hatására javul a vérátáramlás, az atrofizált szövetek regenerálódnak.

Belgyógyászati-betegségek:Szívbetegségek esetén a masszírozás hatására élénkülő perifériás keringés tehermentesíti a szívet. Hipertónia esetén a görcsösen feszült izomrészek fellazításával a mechanikai inger hatására kitágulnak perifériás arteriolák, így csökken a vérnyomás, és az általa kivágott egyéb panasz (fejfájás, szédülés stb.). Az indikáció között megemlíthető a pszicho vegetatív szindróma, mert a masszázs a neuro vegetatív idegrendszer is kedvezően befolyásolja.

GERINCBETEGSÉGEK:

Az emberiség fennállása, vagyis két lábon járásunk óta van tudomásunk gerincbetegségekről. Gyakoriságuk az utóbbi években jelentősen megnőtt, népbetegséggé vált.

Gerincferdülés:

 

Gerincferdüléskor (scoliosis) a hátulnézetben egészségesen egyenes gerinc oldalirányba görbül.
Ennek oka lehet valamelyik alsó végtag rövidülése következtében kialakult ferde medenceállás, vagy veleszületett fejlődési rendellenesség, esetleg fiatal korban szerzett elváltozás.

A gerincferdülés következtében a csigolyák és a csigolya közti porckorongok megterhelése egyenetlenné válik (a domború oldalon nagyobb lesz a nyomás, mint a homorú oldalon).

Ilyenkor a hátizmok igénybevétele is rendellenes, ezért a gerincferdüléshez gyakran társul porckopás és izomfájdalom. A gerincferdülés tehát bizonyos időszakokban fájdalmas mozgáskorlátozottságot válthat ki.

Előfordulhat az is, hogy a ferde tartás védekező jellegű. Főként az ideggyök nyomásakor kialakuló fájdalom enyhítésére veszi fel a gerinc ezt a kényszertartást, amely a fájdalom megszüntével azonnal oldódik, és soha nem jár a csigolyák elfordulásával, mint a valódi gerincferdülés.

Gyulladásos gerincbetegség:

 

A gerincbetegségek első csoportja gyulladásos jellegű.
Kiváltó okuk és kialakulásuk mikéntjét sajnos még ma sem ismerjük.
Ezért megelőzésükre egyenlőre még nincs mód.
Szerencsére ezek viszonylag ritkábban fordulnak elő, minden esetben reumatológus segítségét igénylik.

Kopásos gerincbetegség:

A gerincbetegségek zöme kopásos, vagyis latin szóval degeneratív eredetű. Az életkor előrehaladtával a kopás természetes jelenség.

Porckorong elváltozások:

Heveny porckorongsérülés azt jelenti, hogy a hátgerinc nagyfokú megfeszülése, túlterhelése miatt a porckorong tokja megszakad, és a belső zselés állomány kitüremkedik. Ez azután nyomhatja a gerinccsatornában futó idegeket, melyek a láb érzeteit és mozgását irányítják. Heveny porckorongsérülés komoly deréktáji fájdalmat okoz, mely az egyik vagy mindkét láb felé sugárzik, és ez a fájdalom fokozódik köhögésre, tüsszentésre. A lábakban zsibbadás, bizsergő érzés, vagy akár az izomerő gyengesége is kialakulhat. A fájdalom hirtelen kezdődhet, vagy fokozatosan rosszabbodhat néhány hét után.

Porckorong sérv:

Porckorongsérvről (vagy gerincsérvről) akkor beszélünk, ha a még vízbő, rugalmas porckorong elmozdul a helyéről, kiboltosul a mögötte lévő csatorna felé. Miután alul és felül a csontos csigolya szélei, elöl pedig az igen erős hosszanti szalagok tartják helyben, csak hátra vagy oldal felé tud kiboltosulni. Attól függően, hogy ez a kiboltosuló vagy sérvesedő porckorong milyen részeket nyom, változó, de általában igen kellemetlen tünetek (zsibbadás, fájdalom) alakulnak ki. Kiváltó oka leggyakrabban a szokatlan, vagy megeröltető fizikai megterhelés. 

SCHEUERMANN-KÓR

A Scheuermann - kór  a gerinc ismeretlen eredetű betegsége, a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara. Az érintett szakaszon a csigolya testek elülső részei elkeskenyednek és előrefelé ék alakúvá válnak.  Legtöbbször a háti szakasz érintett. Tipikus tünete a domború hát, a gerinc mozgásainak a beszűkülése. Ritkábban az ágyéki szakaszon is kialakulhat, ezeken a helyeken kevesebb csigolyát érintve.

Csontritkulás (osteoporosis)

Az osteoporosis (csontritkulás) csontanyagcsere betegség, egy olyan folyamat, amelyben a csontok csonszövettartalma kicsi, illetve megfogyatkozott anélkül, hogy a még meg maradt csonszövet minőségileg a normálistól eltérne. Az osteoporosisban tehát a csonszövet valójában ép, csak kevesebb van belőle. A csontritkulásos mennyiségi változás később minőségi változást is jelent, mert az elvékonyodó csontgerendák egy része előbb átlyukad, később eltörik, így csökken a csontok mechanikai terhelhetősége, teherbírása.

Bechterew - kór (SPA)

A gerinc ismeretlen okú, krónikus gyulladása, amely a csigolya közötti kis ízületek és borda - csigolya közötti ízületek összecsontosodása és a szalagok elmeszesedése folytán, a gerinc teljes elmerevedését okozza. A betegség alattomos, subokban zajlik, időnként tünetmentes is lehet. Kezdődhet az ágyéki szakaszon " felszálló típus", kezdődhet a nyaki szakaszon "leszálló típus".

Discopathia - discogen fájdalom ( porckorong degeneráció)

A porckorongokat érintő degenerativ betegség, ami férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat. Főleg a nyaki és ágyéki  gerinszakaszt érinti.

Oka: ismeretlen korokozó, veleszületett hajlam, gerincet érő ismétlődő trauma, mikrotraumák sorozata, tartós fizikai megterhelés vagy a gerincet ért gyakori vagy tartós vibráció, egysíkú megterhelés, szakszerűtlen sportolás, stb.

Leggyakoribb panaszok: fájdalom, ami mozgásra, főleg terhelésre fokozódik, a problémás terület körüli izomzat fájdalma nyugalomban, nyaki vagy deréktáji merevség, mozgások beszűkülése, kényszertartás (antalgiás tartás) stb.

A discopathia kezelésének egyik leghatékonyabb módja a masszázs.


Spondylosis, spondylarthrosis

A spondylosis, csontkinövésekkel, csőrképződéssel járó  degeneratív mozgásszervi betegség, amelynek során a csigolyák és a csigolyák melletti strukturák károsodnak. Általában felnőtt korban alakul ki, kortól, nemtől függetlenül, és a gerinc bármelyik szakaszát érintheti. Súlyos esetben a degeneratív folyamat  a gerinccsatornát beszűkíti, vagy a gerincvelőből kilépő ideggyökök nyomás alá kerülhetnek. Az ideggyök nyomása, végtagba sugárzó fájdalmat, zsibbadást, érzéskiesést, izomgyengeséget stb. okozhatnak .

 DERÉKFÁJDALOM,  Lumbagó,  Isiász

Lumbagó - A  bordaívek és az ülőgumó közötti terület mozgásszervi eredetű fájdalma. Gyakran, az alsó végtag fájdalmával együtt jelentkezik.

Isiász - Az ülőideg, (nervus ishiadicus) becsípődése, gyulladása okozta heves fájdalom deréktájékon, fartájékon, illetve alsó végtagba sugározva. Állás, járás fokozza a fájdalmat.  Sokszor a köhögés, tüsszentés is gondot okoz.

HÁTFÁJDALOM

A hátfájdalom hátterében nagyon sok betegség állhat. Legtöbbször  mozgászervi eredetű a fájdalom,  és a gerinc veleszületett vagy szerzett betegségei, degenerativ elváltozások okozzák, de belgyógyászati kórkép következménye is lehet. Ezért nagyon fontos korai stádiumban szakorvoshoz fordulni, és a pontos diagnozist követően a betegség okát megszüntető speciális kezelésben részesülni.

Egy jó hátmasszázs olyan,mintha az egész testet megmaszíroztuk volna.
Az itt kilépő 31 pár gerincvelői ideget ugyanis mind átmasszírozzuk, ami az egész testet beidegzi. Mind jól körül írt bőrterületeket (dermatomákat) és izomcsoportokat idegez be. A háti gerincvelőidegek látják el a törzs falának legtöbb izmát. A nyaki, az ágyéki és keresztcsonti idegek pedig a végtagokat és a medencei szerveket látják el. A gerincvelőidegek a dermatomákon keresztül, reflexes úton a belső szervekre is hatással vannak. Ezért érzed olyan jól magad hátmasszázs után, mert minden testrészed, belső szerved stimulálva van, és ahol szükséges beindul a szervezet öngyógyító hatása!

Az izomcsomók kezelése, megszüntetése

Az izomcsomókat masszázzsal, orvosi masszázzsal kezelhetjük leghatékonyabban. A kiújulásuk megakadályozásában szerepet játszik a megfelelő testtartás kialakítása és tudatosítása.
A szakszerű masszázzsal az izomcsomók fellazíthatóak, az izomrostok visszanyerik normál funkciójukat, aminek következményeként a fájdalom is megszűnik.

Fibromialgia alatt azokat a főleg nyak és hát területén megjelenő izomcsomókat értjük, amelyek nagyon fájdalmasak tudnak lenni. Ez az elváltozás nem kóros, de komoly panaszokat okozhat.

DERÉKFÁJDALMAK

A derékfájás az egyik leggyakoribb megbetegedés, a lakosság közel 80 %-át érinti. Számos tényező válthatja ki. A derékfájás főként serdülőkorban, fiatal felnőttkorban gerincferdüléshez, hanyag tartáshoz vezethet. A derékfájás első panaszai 30 év körül, illetve 50 éves kor felett jelentkeznek. A derékfájás leggyakoribb okai a túlnyújtott hátizmok és gerincízületi szalagok, valamint a túlságosan összenyomott porckorongok és a túl kemény, görcsös gerinckörnyéki izmok, melyek a nem megfelelő emelés, cipekedés vagy egy hirtelen rossz mozdulat következtében alakulnak ki.Amennyiben egy porckorongsérv huzamosabb ideig nyom egy ideget, az adott területen előidézhet érzékelési zavarokat, bénulásos tüneteket, vagy okozhat panaszokat a bélműködés és a húgyhólyag esetében. Az esetleges komplikációk elkerülése kedvezően befolyásolható az időben megkezdett gyógykezeléssel.

MEDENCE-CSÍPŐ-BETEGSÉGEK

„Rövid láb szindróma”
Sokan azt érzik, hogy az egyik lábuk rövidebb a másiknál. Ezt az érzést hívják „rövid láb szindrómának”. Valójában az történik ilyenkor, hogy a medence körüli nagy izomcsoportok nem működnek szimmetrikusan. Abban az esetben, ha egy vagy több izomcsoport erősebb vagy feszesebb, és kevésbé nyúlékony az egyik oldalon, mint a másikon, akkor az egész medence elfordul és veszít a többirányú működési képességéből.

A veleszületett csípőficam (luxatio coxae congenita) a csípőízület fejlődési zavara, amely az ízület összes alkotóelemeinek rendellenes alakjában, fejletlenségében, illetve a combfej kóros elmozdulásában nyilvánul meg. A hajlam örökletes, családi halmozódást mutat. Klinikai formái: instabil csípő, subluxalt csípő, luxalt csípő, illetve dysplasia.

Serdülőkori combfej elcsúszás (Epiphyseolisis capitis femoris juvenilis)

A betegség lényege: serdülőkorban a combfej hátra és lefelé elcsúszik a növekedési porcon. Fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál, 11-14 éves kor körül (nemi érés) a leggyakoribb, és lehet egyoldali, lehet kétoldali.

Oka: a növekedési és nemi hormonok aránytalansága. Ezek a gyerekek, fiúk általában túlsúlyosak, de normális testalkat esetén is kialakulhat.

Perthes-kór  (Legg-Perthes-Calve-Waldenström-betegség)

A Legg-Calvé-Perthes betegség a combcsont fejének nekrózisával - nem gyulladásos elfajulásával - járó betegség. Oka nem teljesen tisztázott, de hátterében részben sérülések, részben korábbi porcfelszín gyulladások, esetleges veleszületett rendellenességek állhatnak.

FELNŐTTKORI COMBFEJELHALÁS

A combfej vérellátási, csontosodási zavara, melynek következtében a combcsont feje deformálódik. Fiúknál háromszor gyakoribb, és általában 3-13 éves kor között alakul ki.

Oka lehet sérülés, trauma, de leggyakrabban felsőlégúti megbetegedés következtében kialakuló csípőízület gyulladás hozza létre.

A combfej egészének vagy egy részének (részleges) vérkeringési zavar- illetve érelzáródás miatti elhalása (nekrózisa). Ez általában a combfej elülső, felső és oldalsó részét érinti, amely később súlyos csípőízületi kopáshoz (coxarthrosishoz) vezethet. A kórkép lehet egyoldali vagy kétoldali. Statisztikai adatok szerint az esetek 30-70%-a kétoldali.

COMBIZMOK-FÁJDALMAI

A hátsó combizmok sérülései (más néven posztero-femorális izomhúzódás vagy -szakadás) a comb hátsó részének izomzatában keletkeznek.

A comb hátsó izmai, melyek feladata a csípő nyújtása és a térd hajlítása, gyengébbek, mint a velük ellentétes kvadricepsz izmok (a comb elülső izmai). Ha a hátsó combizmok ereje nem éri el a kvadricepsz izmok erejének legalább 60%-át, akkor az utóbbiak összehúzódása túl erőteljes, így sérülés következhet be a hátsó izmoknál. Az ilyen sérülés esetén hirtelen fájdalom jelentkezik a comb hátsó részében, amikor az ott lévő izmok hirtelen és erősen összehúzódnak, mint pl. sprinterekben.

Mi az izomgörcs

Az izomgörcs kezelése az egyes izmok vagy izomkötegek hirtelen összerándulását, összehúzódását jelenti. Az izomgörcsök más-más módon jelentkeznek a harántcsíkolt izom és a simaizom esetében. A begörcsölt izom csomós és kemény, és mozgatásra élesen, erősen fáj. Az izomgörcs fájdalom általában néhány percig tart, de csak a kontrakció oldódásával enyhül, majd rövid idő után az izomgöcs megszűnhet.

TÉRD BETEGSÉGEK

A térdízületi betegségek korán jelentős tüneteket okoznak, mivel a két lábra emelkedést követően nagy teherviselő ízületek, s a kieső funkció hamar komoly panaszokat okoz. A térd megbetegedései közt fiatalkorban többnyire a növekedéskor fellépő térdfájdalom a gyakori, később előfordulhat porcsérülés, szalagszakadás, valamint a kezdődő porc kopás tünetei okozhatnak panaszokat. Ilyenkor, leggyakrabban, a lépcsőn-járás, guggolás, hosszabb egyhelyben ülés válik nehezítetté.

Meniscus– sérülés, szakadás

A térdízületben lévő porcgyűrű (u.n. meniscus) a combcsont és a lábszárcsont ízületi felszínek görbülete között fennálló különbséget egyenlíti ki, jobb, pontosabb illeszkedést biztosít az ízülethajlítás-nyújtáshozA meniscus sérülései spotbaleset, hirtelen fordulás közben, vagy tartós, túlzott igénybevétel következtében keletkezhetnek. Jó példa erre, amikor a talp letapad, az egész test és a térd kifelé fordul, és egyidejűleg a térd behajlik. Meniscus-sérülésre hajlamosító tényezők között meg lehet említeni bizonyos tartós térdeplő foglalkozásokat, mint pl. parkettázó, vagy burkolómunkás, stb. Ilyenkor a térdízület munka közben kényszerhelyzetbe kerül, és a meniscus-porcban degeneráció következik be, ezért egy kisebb baleset is elég ahhoz, hogy meniscus-sérülés keletkezzen. A meniscus szakadása térdfájdalommal, térdduzzanattal, kattogással, elakadással járhat. A meniscus szakadása, hosszútávon az ízületeket borító porc fokozatos feldarálódását, kikopását eredményezheti, ezért műtéti ellátást igényel.

beduzzad.

TÉRDIZÜLETI PORCKOPÁS

   A térdízület ért folyamatos erőbehatás, az elszenvedett apró sérülések, valamint az életkor előrehal adtával alakul ki a porcfelszín pusztulása, kopása – az un. arthrosis – mely az idősebbek mellett egyre fiatalabbakat érintő betegség.A fő panasz kezdetben a gyulladásos tünetek, mint a duzzadt, meleg, feszülő érzés. Fokozatosan kattogás, fájdalmas sercegésérezés jelentkezik mozgás közben. A fájdalom miatt a beteg a végtagját kíméli, ezért a combizomzat elsorvad. A krónikus szalagelégtelenség és az ízületi porc kopása, majd későbbi hiánya következtében a szalagok kevésbé tartanak, a térd “lötyögőssé” válik.

TÉRDKALÁCS BETEGSÉG

A térdkalács a combcsont alsó végének elülső oldalán lévő ízületi felszínen csúszkál. A betegség oka, hogy a combcsont veleszületett tengelyeltérése miatt a térdkalács nem illeszkedik a combcsont vályú alakú ízfelszínéhez. A terhelések kóros fokozódása miatt az ízületi felszínek felpuhulnak. Ezt az elváltozást előidézhetik még korábbi sérülések, a térdkalács korábbi törése, térdeplő foglalkozások.

LÁBSZÁR-BETEGSÉGEK

ÖDÉMA-(VIZESEDÉS)

Ha az ép nyirokrendszer túlterhelődik, vagy a nyirokerek károsodnak és emiatt nem tudják elszállítani az amúgy normális mennyiségű folyadékot, nyiroködéma alakul ki.Ez tulajdonképpen semmi mást nem jelent, mint hogy az adott területen felgyülemlett sejtközi folyadékot egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudja elvezetni a szervezet. Ilyenkor az adott helyen a folyadék csak gyülemlik-gyülemlik, ezáltal duzzad az adott végtag.

Sípcsont körüli fájdalmak mitől alakulhatnak ki?

A fájdalom leggyakoribb okai: kemény talaj, túlterhelés, rossz cipő használat, de érdemes odafigyelni a hosszabb távú, enyhülni  nem akaró panaszokra is, mert  lábszárba sugárzó  fájdalmat nemcsak izomeredetű vagy statikai problémák okozhatnak hanem súlyosabb esetben akár beidegzési zavar is.

Izomhúzódás

Nagy erőhatásra a lábszár izomzatban túlfeszülés keletkezik. Jellemzően excentrikus terhelés (izomfeszülés egyidejű összehúzódással) váltja ki. Túlterhelés, bemelegítés hiánya hajlamosít.Hirtelen éles fájdalom a lábikrában, többnyire az izomzat középső részén. Enyhe duzzanat lehetséges. A láb mozgása, az izom passzív feszítése, lábujjállás fokozza a fájdalmat.

Izomgörcs

Az izomzat spontán (akarattól független), erős, tartós, fájdalmas összehúzódása. Leggyakoribb a vádliban, minden alsó végtagot terhelő sportágban előfordul. Oka lehet túlterhelés, emellett folyadékhiány, ionegyensúly zavar, keringési zavar is szerepet játszhat.A fájdalom többnyire a görcs után gyorsan szűnik. Ha a görcs túl erős, az izomrostok is károsodnak és húzódásnak megfelelő kép alakul ki.

Fáradásos lábközépcsont törés

A csont krónikus túlterhelése vagy sorozatos mikrosérülések következtében a csontban folytonossági hiány alakul ki. A lassan zajló folyamat miatt a csont regenerációja is zajlik és ez egy tapintható duzzanatot eredményezhet.Jellemző a terhelésre jelentkező, pihenésre múló fájdalom. Nyomásérzékenység mindig, duzzanat többnyire észlelhető. A hirtelen fokozódó fájdalom sportterhelés közben utánozhatja egy akut törés tüneteit, pedig csak a már fokozatosan meggyengült csont elmozdulása (teljes áttörése) alakul ki.

BOKA-LÁB BETEGSÉGEK,SÉRÜLÉSEK

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció).A sérült többnyire úgy érzi, megrúgták vagy megdobták kővel hátulról. Hallható csattanás, érezhető reccsenés is gyakori. Az ínban folytonossági hiány, környezetében enyhe duzzanat, változó erősségű fájdalom keletkezik. A láb mozgatása lehetséges marad, de a lábujjra állás nem kivitelezhető.
 

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés (bokarándulás, bokaficam, kiment boka stb.), futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat.Duzzanat, fájdalom keletkezik, a boka mozgatása és a végtag terhelése fájdalmas vagy nem is kivitelezhető. A tüneteket (és a gyógyulás idejét) a sérülés súlyossága mellett az attól eltelt idő, az ismételt sportterhelés és az azonnali kezelés módja befolyásolja.

Krónikus felső ugróízületi instabilitás

A boka korábbi sérülése vagy sérülései után a szalagrendszer megnyúlása, a dinamikusan stabilizáló izomzat gyengülése, a védőreflex gyengülése. Az említett tényezők kombinálódhatnak.Ismétlődő bokarándulások, megbicsaklások, szubjektív bizonytalanságérzés, gyakran terhelési fájdalom és duzzanat jelentkezik, csökken a sportteljesítmény, de a köznapi életben is zavaró lehet.

Elülső ütközéses szindróma

Túlterheléses elváltozás, az ugrócsonton és/vagy a sípcsont elülső élén meszes-csontos felrakódás alakul ki (csontos ütközés), vagy lágyrészek csípődnek elől az ízületbe (lágyrész ütközés). Labdarúgóknál és ugró sportágakban gyakori.A boka mozgása fokozatosan, fájdalmasan beszűkül (a lábhát irányába), az elülső részen fájdalom jelentkezik, amely terhelésre, mozgásra fokozódik. Nyomásérzékenység a boka elülső részén jellemző. Duzzanat nem mindig alakul ki.

A lúdtalp egy szerzett statikai elváltozás, amit civilizációs betegségként említenek a szakemberek.  A terherbírás és a megterhelés közötti egyensúlyzavar következtében alakul ki.  A láb túlzott megterhelését a szalag- és izomrendszer hosszú ideig nem képes elviselni, elfárad.

"Csecsemőkori lúdtalp":  -  Minden újszülött talpa egyenes, hiszen még nincs izommunka, a talpi íveket zsírszövet tölti ki.

Kisgyermekkori lúdtalp:  -  A boltozatok kialakulása az állással, járással kapcsolatos izommunka eredményeképpen jön létre. A harántboltozat 2-3 éves kor körül alakul ki. Ha a sarok valgus állásban marad, lúdtalp jön létre. Ebben a korban is nagyon fontos a jó cipő viselése, járástanuláskor a túlterhelés elkerülése, valamint játékos formában különböző lábtorna gyakorlatok végzése!
 
Felnőttkori lúdtalp:  -  Általában a fiatalkori lúdtalp következtében jön létre. Kiváltó okai: foglalkozással járó megterhelés, testsúlygyarapodás, terhesség stb.  Az egészséges láb statikájának a megváltozása, ízületi kopást, sőt lábfejdeformitásokat ( bütyök, kalapácsujj) is okozhat. 

 

 


Készíts ingyenes honlapot Webnode